Rettenetesen szeretem Diane Chamberlain könyveit. Annyira jó témákat dolgoz fel, és nyiltan beszél a problémákról. Elsőként a Titkok örvénye c. könyvéről szeretnék most nektek beszélni. Megindító történet anyákról és lányaikról és egy barátnőről akinek több titka volt, mint mindenki hitte volna.
„Kedves Anna! Nehéz papírra vetni mindazt, amit el kell mondanom, de tisztában vagyok vele, hogy végigolvasni sokkal nehezebb, és nagyon sajnálom…”
Ez a félbeszakadt levél az egyetlen nyom, amelyből Tara és Emerson kiindulhat legjobb barátnőjük, Noelle öngyilkosságának okait kutatva. Minden, amit tudtak róla – szülésznői hivatása, bátor kiállása az igaz ügyek mellett, családja és barátai iránt érzett szeretete –, olyan ember benyomását keltette, aki ragaszkodik az élethez. Miért választotta mégis a halált?
Túl sok mindenről nem tudtak. A levél és egy szívszaggató titok felfedésével a két nő lassan rájön, hogy valójában mégsem ismerték jól Noelle-t, s miközben egyre inkább kirajzolódik előttük bonyolult személyisége, szerelemmel, árulással, részvéttel és csalással is szembesülniük kell. A „Titkok örvénye” izgalmas regény, amely mindannyiunk számára felteszi a kérdést: mi az, amit már nem lehet megbocsátani?
Imádtam, nagyon jó volt, ahogy szépen lassan kibontakozott a történet. Szintén azok a kevés könyvek közé tartozott aminek az utolsó lapjait is izgalommal olvastam végig.
Kicsit SPOILER-ezek, ne olvass tovább ha nem akarsz tudni róla. Nos, mikor kiderült, hogy Noelle mégsem végezte olyan jól a munkáját mint kellett volna, hanem konkrétan elkövette a bábaság legnagyobb hibáját és megöl egy babát, az kicsit sokkoló volt. Persze nem önszántából, ki volt ütve, de akkor is ez elég durva momentum volt. Ezek után már nem tudtam mi mindent rejtegethet még a könyv! SPOILER VÉGE.
Hihetetlen, ahogy boncolgatja a történetet és kiderül, hogy egy embert a legjobb barátnői sem ismerhetnek igazán. Teljesen más képet festett le Noelle magáról mint ami már évek óta zajlott benne. Olyan meghökkentő fordulatok és csavarok vannak benne, hogy csak kapkodtam a fejem. Szeretem az olyan könyveket ahol fejezetenként változik a mesélő személye mint itt pl egyik fejezet Tara másik Emerson harmadik Noelle és így tovább. Sokkal jobban átláthatóbb mindenkinek a gondolkozásmódja és több szemszögből látszódhat ugyan az a sztori. A borítót először tökre nem értettem, de ahogy olvastam teljesen jogos. Szintén ide van írva egy kis összefoglaló aminek a végén az van hogy megríkat..de reményt is ad. Hát tényleg megríkatott baszki :D Ez után a könyv után mégtöbb még Diane-t mégtöbb Chamberlain sztorit akartok majd, velem is ez történt :D
|