Szerintem soha nem olvastam még ilyen izgalmas könyvet! A napszemű Pippa Kenn mondjuk eléggé izgis volt, de ez mégjobb volt szerény véleményem szerint. Már a borítója nagyon megfogó, kissé..nagyon morbid :'D De először is a sztori:
 Ez él, az meghal. Más választás nincs. A lány félholtan jött ki az erdőből. A története hihetetlen volt. Mégis igaz. Minden egyes iszonyú szava.Pár nap múlva előkerül egy másik kétségbeesett megmenekült – lassan összeáll a séma. Az áldozatokat kettesével rabolják el, és szörnyű választás elé állítják őket: ölsz vagy megölnek.Az életedet vagy az eszedet veszítenéd el inkább? Helen Grace felügyelő a démonait legyűrve kapaszkodik fel a csúcsra. A láthatatlan szörny utáni nyomozás során felmerül, hogy a megoldás kulcsa a túlélőknél – a gyilkos eleven névjegyeinél – lehet. És hiába jár sikerrel, újabb ártatlanok halnak meg…
Először majdnem nem hoztam haza, hiszen azt hittem, hogy valami horrorisztikus Atyaúristen mi ez könyvről van szó..de nem! Egy kriminek mondanám. Rettenetesen jó volt a sztori, amiben fokozatosan bontakoznak ki a szálak és folyamatosan izgalomban és kíváncsiságban tartják az olvasót. Igazat megvallva az elején nem is értettem pár dolgot, meg ez a ki kicsoda dolgot sem, de aztán ahogy haladt előre a történet minden a helyére került. Ami a legjobban tetszett benne, hogy végig fenntartotta az érdeklődésemet, ugyanis sokszor tapasztalom azt, hogy egy egy könyv utolsó oldalain az a bizonyos: ó baszki legyen már vége mondataim vannak :'D Ennél nem, érdekes is lett volna, hiszen konkrétan az utolsó oldalon derül ki a legeslegutolsó szál! Tényleg ijesztően hat a leírás mint a borító de nem az, nyugodtan lehet olvasni. Igaz ami igaz, tartalmaz olyan dolgokat amik nem valóak fiatalabb korúaknak ez tény, de az sem az ijesztő dolgok miatt inkább olyan mint a gyilkosság, az erőszak stb stb. A tv-ben az ilyen nyomozós sorozatokhoz tudnám hasonlítani, mint a Gyilkos elmék, vagy akármelyik helyszínelős sorozatok. Helen karaktere mint általában, először mogorva tipikus rendőrnőnek tűnt, de ahogy mindig kiderül a felszín alatt ott vannak a sérelmek és ott vannak az érzelmek is. Alig vártam, hogy kiderüljön ki a gyilkos, és ahogy állt össze a kép annyira megdöbbentő volt, de közben logikus is. Mag az, ahogy a gyilkos játszott az áldozatokkal nagyon beteg, de ezzel is üzenni akart. Viszont eléggé rámutat a dolgokra, nem akarok lelőni semmit, de az nagyon is igaz amit mond a végén a gyilkos, és hogy az emberek igen is önzőek. Csak győzze az ember kivárni mire végigolvassa. percek választottak el attól, hogy győzzön a kíváncsiságom és ne olvassak bele a végébe :P A könyvnek lesz folytatása is aminek a címe: Pop Goes the Weasel, egyenlőre még nem jelent meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
