If You Believe in something, really believe, anything, even impossible is possible!

Aktuális kedvenc sorozat a nemrégiben megjelenő 13 okom volt sorozat. 1 évados és 13 részes kb 1 órás ciklusokban. Aki olvasta a könyvét, az ismerheti a történetet. Hannah Baker egy fiatal középiskolás lány, aki nem bírta el az életet ezért öngyilkos lett, amire összegyűjtöt 13 okot. A sorozat és persze a könyv is ezeket az okokat fedi fel Hannah kazettákra rögzített hangfelvételei alapján. A soron következő ember Clay, aki nekiállja hallgatni ezeket. A csomag ott várja az ajtaja előtt, nem tudja mi az de mikor elkezdi hallgatni, teljesen kiakad. Egyre borzalmasabb indokok kerülnek elő, mindenféle középiskolai terrorral amit az nyújthat, köztük árulással, barátok hiányával vagy álbarátokkal, csernbenhagyással és erőszakkal. Clay nem tudja miért került a kazettákra...de erre is sor kerül. 

Szegény Clay nekem eléggé szerencsétlennek hatott, már nem csak azért ahogy minden létező dolgon kiakadt...ami persze érthető mert kiderül, hogy szerelmes volt Hannah-ba..de itt a bökkenő. Akkora szerencsétlen volt, hogy ezt egyáltalán nem mutatta neki, sőt volt hogy hitt a pletykáknak. Mindezek ellenére egy rettentő jól elkkészített sorozat lett szerintem, pár nap alatt végeztem is az egész évaddal...munka mellett! :D Ebben a 13 részben 1-1 okot és embert nevez meg Hannah, ami végül oda juttatta, hogy megölje magát..Nekem annyira tetszett, hogy felkerült oldalra a Havi Best modulhoz!

Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, ő keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy – és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma.

Végeztem, túléltem, megműtöttek. Erre vártam 1 hónapja nem is féltem, beértem és még akkor sem féltem. Esküszöm nektek, nevetnem kellett. Ahogy rámterítették azt a sok zölt köpenyes cuccot és csak a fejem látszódott ki, majd körbeálltak a műtős dokik, majd az én orvosom felemelt kesztyűs kézzel kérdezte h kezdhetjük e...egyből eszembejutott az összes Grace klinika és Vészhelyzet epizód :'D Fúrtak, faragtak, kapargattak és én az ég világon semmit sem éreztem. Megnyugtató volt, hogy a fogorvosom is ott volt velem akihez már egy éve járok, komolyan megnyugtató volt a jelenléte, aztán amikor ő kezdett el bazseválni rajtam még azis olyan volt hogy: ó hello ismerős kezecskék :'D Elmebetegségben szenvedhetek.

Az is kiderült, hogy a barátom, aki már amúgyis távkapcsolat, úgy döntött, hogy mégjobban távvá teszi a dolgokat, hiszen külföldre megy dolgozni. Igazából fogalmam sincs, hogy kellett volna erre reagálnom, meg is kaptam h nem örülök ennek, mire kifakadtam, hogy mégis mi a rossebbnek kéne örülnöm...de persze aztán menyugodtam és realizáltam a helyzetet, hogy biztosan remek lehetőség ez neki és boldogabb lesz ott, de nem szeretem a távolságot. Persze minden megoldható, ha meg akarod oldani :D Szerinte majd én menjek ki utána, de persze ő is hazajön majd vagy én megyek ki ha úgy van időm. Ebből tudjátok mi lesz? Én fogok kint ragadni, mert én vagyok a kibaszott alkalmazkodó és sosem akarom, hogy másoknak rossz legyen. Persze ezzel egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy nekem nem lesz rossz, mert kifjezetten borzalmas lesz. De megoldjuk. Most pedig megyek és éhen halok, mivel még mindig nem ehetek...pedig semmit sem ettem ma még..de sebaj :"D

Tudom, hogy sokszor vannak kihagyások, néha sokkal nagyobbak is, de nagyon szeretek visszatérni ide, és most az utolsó itt létem óta látom, hogy a lájkok is megugrottak 31-re facebookon! Hihetetlenül cukik vagytok, köszönöm :D Próbálok aktívabb lenni, mert valamiért szeretek blogolni már kislány korom óta, és mindig visszatérek hozzá. Úgy gondoltam, hogy ismételten nem csak könyves és filmes értékelések lesznek, hanem írok majd néhány dologról amiket tapasztaltam vagy ami velem történt vagy másoktól láttam, hiszen aki régebbről olvas tudhatja, hogy az életemegy nagy szappanopera..hát még mostanában :"D 

Fogalmam sincs mivel kéne kezdenem, mert annyi minden történik körülöttem, majd ahogy visz az idő előre és ahogy folytatódik az aktuális dolog, arról fogok beszélni. Majdnem írtam, hogy filozofálni de a tegnapi filozófikus beszélgetésem egy olyan emberrel akit szeretek, rádöbbentett arra, hogy hiába..attól még kurva idegesítő főlg ha negatívan nézünk mindent. Gondolom őt meg az baszta fel, hogy én meg mindent pozitívan próbáltam nézni. A sors otromba fintora, egy éve vártam rá hogy végre ugyan olyan jó nagyokat beszélgessünk és újra közel kerüljünk egymáshoz, erre olyna hülyeségeket tud beszélni néha, hogy febasz szegény. Mondjuk amugyse értem mi a szart művel vagy mit akar, de szerintem ő sem. És én sem tudom, hogy mit kezdjek vele őszintén szólva, hiába kedvelem az illetőt ez a legjobb szó rá: egyszerűen nem tudok mit kezdeni vele. Bár tudnék :'D

Minden egyes alkalommal, amikor eszedbejut valami jó...aztán ahogy elbasztad..
Everyday life :'D